Baranyahídvég

Weboldal

Baranyahídvég (Hídvég) nevét először a középkori források említették Hydwegh néven. Később neve Kishídvég alakban tűnt fel, ekkor a nyúlszigeti apácák birtokának írták. A török hódoltság alatt is lakott hely maradt, azonban a török felszabadító háborúk alatt az itt folyó hadmozdulatok miatt elnéptelenedett, lakosai elmenekültek. A XVIII. század közepe táján lakói reformátusok voltak, majd az évszázad második felében már sok katolikus is lakott itt. A XX. század közepén horvát és német családok is megtelepedtek itt, azonban az etnikum nagyrészt magyar maradt. A falu lakosainak megélhetését főleg a mezőgazdaság adta. Vályi András így írt az 1800-as évek végén Baranyahídvégről (Hídvégről): \"Melyet, mivel sok apró hídnak a végén van azért hívnak így. Magyar falu Baranya Vármegyében, Földes Ura a K. Kamara, lakosai leginkább reformátusok. Fekszik Kémeshez fél mérföldnyire, határja három nyomásra van osztva, terem búzát, tengerit, lent, makkot, mellyekkel bővelkedik, hala is vann hegye nints, eladásra módgya van Pétsen, és Siklóson.\"